December 13-án, a Szekszárdi Sportközpontban vette kezdetét a négy állomásból álló Mezei Futó Liga. A résztvevők a koronavírus-járvány miatt csak egy előre leadott felelősségvállalási nyilatkozattal a birtokukban indulhattak el a versenyen, valamint a versenyirodában a rajtcsomagot csak a szakosztályok egy-egy kijelölt képviselője vehette át, és a sportolók az öltözőket is csak helyesen viselt szájmaszkban és kézfertőtlenítés után használhatták.

Az egykori olimpikon, sokszoros válogatott sprintert, a Sportkórház közkedvelt fogorvosát 78 esztendős korában érte a halál. Rozsnyai Huba tagja volt az 1964-es tokió olimpián résztvevő magyar csapatnak. 100 méteren 10,8 másodperccel az ötödik helyen végzett a hetedik előfutamban, ezen kívűl kezdő embere volt az előfutamában negyedik helyen végző (40,32 mp) magyar 4x100-as váltónak is, valamint a végül sérülés miatt rajthoz nem álló 4x400-as váltónk nevezettjei között is szerepelt a neve.

Halász Bence 12 évesen ismerkedett meg a kalapácsvetéssel, és mindössze három edzés elég volt neki, hogy rájöjjön, ez az a sport, amit neki találtak ki. A 23 éves atléta már letette névjegyét a nemzetközi mezőnyben is, ettől azonban még „éhesebbé” vált. A világ- és Európa-bajnoki bronzérmes a tokiói olimpián megcélozná a dobogót, illetve világbajnoki címmel örvendeztetné meg a hazai közönséget a 2023-s budapesti világbajnokságon.

- Kezdjük az elején! Milyen sportágakat űztél korábban, és honnan jött az atlétika?

– Milyen folyamat vezetett el a rendezés elnyeréséig?
– 2018 decembere új korszakot nyitott a magyar atlétikában, akkor nyertük el a világbajnokság rendezési jogát, de a siker nem a semmiből jött. Hat évvel azelőtt Spiriev Attila szakmai igazgató vezetésével szakmai váltás történt a sportágban, aminek eredményeképpen egyre nagyobb létszámú és egyre sikeresebb magyar utánpótlás szerepelt a korosztályos világversenyeken. Ennek a nemzedéknek lehet a csúcseseménye a hazai rendezésű világbajnokság.