A világ összes kalapácsvetőjének, kalapácsvető edzőjének, az atlétika szakembereinek, vezetőinek, az atlétika barátainak figyelmébe

A kalapácsvetés több ezer éves múltra visszatekintő versenyforma, 1866 óta elfogadott atlétikai versenyszám (1900 óta szerepel az olimpiák programjában),

amelyet a látványossága, élvezetessége, a nagy dobásteljesítmények felé vezető út sokirányú képességfejlesztő, személyiségformáló edzésmunkája ma is érdeklődést kiváltó értékes tevékenységgé tesz.

A kalapácsvetés végrehajtási sajátosságaiból következően – a többi dobóverseny-számhoz viszonyítva – nehezebb a kívánt irányba kidobni a szert, s a manapság elérhető nagy dobástávolság miatt nagy területigényű. A kidobás során a kalapács nehezebb irányíthatósága miatt – a növekvő dobástávolsággal együtt – balesetveszélyes versenyszám lett a kalapácsvetés.

A nagy területigény megdrágítja, vagy lehetetlenné teszi az utánpótlás nevelését, a balesetveszélyessége kizárja a kalapácsvetést az atlétika megszokott versenyprogramjából (a hatalmas méretű, drága védőháló nem megoldás), s a versenyprogram perifériájára szorítás csökkenti az ismertségét, a népszerűségét. Az elkülönült nemzetközi kalapácsvető versenyek vándorcirkusza komolytalan és méltatlan ötlet.

A jelenlegi helyzetben az egyetlen helyes megoldás – amelyet Magyarországon már 11 évvel ezelőtt és azt követően tanulmányokban, szakcikkekben többször felvetettünk – a kalapács hosszának a csökkentésével, súlyának a növelésével az elérhető dobástávolság jelentős csökkentése.

Mindezt azzal a feltétellel, hogy a változtatott méretű kalapáccsal is azok legyenek a legeredményesebbek, akik a jelenleg szabályos méretűvel is a legjobbak. Ezeknek az elveknek az érvényesítésével készült az IAAF által finanszírozott tanulmányunk, amelyet 2001-ben küldtünk el az IAAF-nek. A tanulmányunk eredményeként született táblázatból (1. táblázat) látható, hogy egy választott teljesítménysávba tartozó eredményeket mekkora súlyú és milyen hosszúságú kalapáccsal lehet elérni, amely dobásteljesítmény egyenértékű a jelenlegi világrekorddal (86,73 m).

Véleményünk szerint például egy 8 kg-os, 60 cm hosszú szerrel az 50-55 m-es teljesítményzónában elérhető legnagyobb eredmény elfogadhatóvá tenné a kalapácsvetés területigényét és biztosíthatná a kalapácsvetésnek a szokásos versenyprogramban történő veszélytelen megtartását, végeredményben a kalapácsvetés fennmaradását.

A különböző súlyú, különböző hosszúságú kalapácsok, fülessúlyok, alkalmazása évtizedek óta szerepel a kalapácsvetők felkészítésében. Egy nehezebb, rövidebb szerre való „átállás” tehát nem okozna visszaesést a dobástechnika elért színvonalában.

Vizsgálataink, gyakorlati tapasztalataink igazolják, hogy a rövidebb szerrel (2. táblázat) hatékonyabbá válik a kalapácsvetés oktatása.

Kérjük mindazokat, akik számára fontos az atlétika, a kalapácsvetés, tegyenek meg mindent, amit csak lehetséges a versenyszám fennmaradása érdekében, támogassák az „elérhető dobástávolság csökkentés” koncepcióját a kalapács méreteinek a racionális megváltoztatásával, ne engedjék, hogy a nagy múltú kalapácsvetés kikerüljön az atlétika i versenyek programjából.

Baráti üdvözlettel / TF Atlétika Tanszék E-mail elérhetőség: szalma@mail.hupe.hu

A Felhívás pdf.-ben pdf/ russian pdf/ german pdf/ english

A témakörben eddig megjelent írások:1. Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (1999): Elérkezett az idő a kalapácsvetés versenyszabályainak a módosítására. Atlétika 3. sz. Budapest, 26-28 o.

2. Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (2000): Elérkezett az idő a kalapácsvetés versenyszabályainak a módosítására. Kalokagathia XXXVIII. Évf. 1-2. sz. TF, Budapest.

3. Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila, Szilágyi Tibor, Zsivotzky Gyula (2001): Vizsgálatok és vizsgálati eredmények a kalapácsvetés versenyszabályainak a módosításához. Angol nyelven: Investigation and its results with the aim of hammer Throw.  Kézirat az IAAF részére. (Ebből a tanulmányból emeltük ki az 1. táblázatot),

4. Eckschmiedt –A., Mecseki (2001). Change the rules of hammer Thow, please! (New Studies in Athletics no. 2. IAAf, 22-36 o

5. Dr. Eckschmiedt Sándor, Mecseki Attila (2008): Vizsgálatok és megfigyelések a kalapács racionális méretváltoztatása érdekében. (Sport és Életmódmagazin, Atlétika 2. sz. (A tanulmányban javasolt kalapácsméreteket a 2. táblázat tartalmazza)

fotó: IAAF, MASZ