Hírek itthonról

Legyünk őszinték: ebből a pénzből vagy atlétika vb lesz, vagy semmi (Lapszemle)

Talán a hatvanas évek vége óta, amikor is a mexikói olimpián az atléták közül Zsivótzky Gyula és Németh Angéla is nyerni tudott, továbbá szereztünk egy ezüst-, és négy bronzérmet, nem beszéltek annyit Magyarországon a sportágról, mint az önkormányzati választások óta.

Az atlétikai stadion területét második Margit-szigetnek álmodják (Lapszemle)

Amikor Budapest megkapta a világbajnokság rendezési jogát, a magyar fél azt ígérte, hogy Ferencváros déli részén és a Csepel-sziget csúcsán épít fel azt a sportkomplexumot, amely kiszolgálhatja a vb igényeit, hosszú távon pedig a magyar atlétika bázisaként működne. Maga a stadion a világbajnokság alatt mobil lelátókkal együtt 40 ezres lenne, utána 15 ezer fősre bontanák vissza. A tervek szerint 2022 közepére már elkészülne a sportközpont.

Élsport egyetemistaként (Lapszemle)

Élsport egyetemistaként – Interjú Venyercsán Bencével, olimpikon hosszútávgyaloglóval

Karunk élsportolója ott volt harmadéves joghallgatóként – az alsó korhatárnak éppenhogy megfelelve –, húszévesen a riói olimpián. Mégpedig abban a sportágban, ami a sportok királynőjének leghosszabb, és egyik legnagyobb tapasztalatot, pszichikai, fizikai terhelést igénylő ága. Venyercsán Bencével beszélgettünk a sportágáról és a kettős terhelés sikeres megvalósításáról.

A 24.hu megvizsgálta mi okozna nagyobb kárt az országnak

– Ha Budapest nem szeretne atlétikai stadiont építeni, ergo atlétikai világbajnokságot rendezni 2023-ban, Debrecen örömmel átvállalja – jelentette be Kósa Lajos. Meglepő felajánlás, mi viszont megvizsgáltuk a tényeket, van-e realitása a korábbi tárca nélküli miniszter felvetésének. Egyúttal azt is kiszámoltuk, mi okozna nagyobb kárt az országnak: ha a ferencvárosi helyszínen megtartanánk a világ harmadik legnagyobb sporteseményét, vagy ha lemondanánk róla.

Gyulai Márton: Ez nem csak az atlétikáról szól (Lapszemle)

– Tavaly decemberben ítélte Budapestnek a nemzetközi szövetség a 2023-as világbajnokság rendezési jogát. Hogyan élte meg ön az azóta eltelt majd' egy évet?– Számtalan feladat adódott a világbajnokság szervezése és a stadion tervezése körül, sokat kellett foglalkoznom a nemzetközi szövetséggel kötött több száz oldalas, háromoldalú szerződéssel, amelyből közben rengeteg aprólékos munkát igénylő feladat következett szigorú határidőkkel. Ezek ütemezése, felosztása és tervezése sok időt igényelt.

A nemzet sportolói a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezését kérik

A nemzet sportolói arra kérik Budapest új vezetőit, hogy járuljanak hozzá a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által Budapestnek ítélt 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez – tájékoztatta a nemzet sportolói nevében Schmitt Pál szombaton az MTI-t.
A közlemény szerint a Nemzet Sportolója címet viselő Balczó András, Hammerl László, Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Székely Éva és Varga János aggodalommal figyeli a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos híreket.

Gyulai Miklós: városrészi revitalizáció, közösségi tér, sportági centrum

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke és Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója a terveket ismertetve elmondta, a tervezett helyszín, a Csepel-sziget északi részén a Duna-part jelenleg nem elérhető a lakosok részére. Volt gyárterületről van szó, ahol szennyezett anyag kerül a folyóba, és szemétlerakónak használják.

Zsivótzky-futást rendeztek több iskolában

Az eddigi Zsivótzky-futások helyszíne kizárólag Sikátor volt, ahol a legkisebbektől a szeniorokig már valamennyi korosztály vállalkozott a táv teljesítésére.

Oldalak

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2024 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.